A kárpátaljai magyarok 83%-a támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, 81%-uk pedig nem szándékozik elvándorolni az országból

Ungváron bemutatták a Kárpátalján élő magyar közösség szociológiai kutatásának eredményeit. Az eseményre június 10-én került sor az Ungvári Sajtóklubban, ahol a Szmartpol szociológiai ügynökség vezetője, Pavlo Karajcsencev és az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszékének megbízott vezetője, Dmitro Áfánászjev ismertették a kutatás részleteit.

„Az ilyen kutatások lehetővé teszik a kárpátaljai magyar közösség valós hangulatának felmérését. Hiszen ez a téma gyakran kerül a politikusok és a média figyelmének középpontjába, azonban a tényleges helyzetet vizsgáló kutatások száma csekély. Ezért azt tűztük ki célul, hogy aktuális adatokat szerezzünk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg aktívan vitatottak” – magyarázta a tudományos kutatás célját Pavlo Karajcsencev, a „Szmartpol” szociológiai ügynökség vezetője.

A kérdésre, hogy támogatják-e Ukrajna EU-csatlakozását, a válaszadók 83%-a igennel válaszolt, 6% ellenezte, 11% pedig nem tudott dönteni. Pavlo Karajcsencev megjegyezte, hogy a magyar közösség mindig is nagy mértékben támogatta Ukrajna európai integrációját. Ez általános tendencia Nyugat-Ukrajna régióiban, ahol történelmileg a helyi lakosok mindig szorosabb kapcsolatokat ápoltak a szomszédos országokkal.

Az ukrán hatóságok kezdeményezését, hogy az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságot vehessenek fel, a megkérdezettek 89%-a támogatta. A kezdeményezés ellen a megkérdezettek 4%-a nyilatkozott. 7% nem tudott dönteni ebben a kérdésben. „Bár a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés elsősorban azokra a 6 millió ukránra irányul, akik külföldön élnek, egyúttal megoldja a vitatott helyzetet a határ menti régiókban, ahol a lakosok egy része lehetőséget kap a szomszédos országok állampolgárságának megszerzésére” – mondta Pavlo Karajcsencev. – Emiatt a nyugati régiókban magasabb a hatóságok kettős állampolgárság bevezetésére irányuló kezdeményezésének támogatottsága.

A magyar állampolgárság kérdése, amely viszonylag könnyen megoldható volt a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai lakosok számára, többször is a média figyelmének középpontjába került és viták tárgyát képezte. A hatóságok kezdeményezése a kettős állampolgárság legalizálására teljesen megoldja a problémát és lehetővé teszi a helyzet normalizálását – ezért teljesen érthető, hogy a magyar közösség ilyen nagy mértékben támogatja a hatóságok kezdeményezését».

A szociológusok különös figyelemmel vizsgálták a magyar kisebbség hozzáállását a lehetséges migrációhoz. Ez a kérdés azért érdekelte a kutatókat, mert az EU-ban az ukrán európai integráció ellenzői az egyik okként az ukrán állampolgárok ellenőrizhetetlen migrációját az EU-ba emlegetik.

Arra a kérdésre, hogy “Fontolgatja-e a lakóhelyének megváltoztatásának lehetőségét a következő néhány évben”, a válaszok a következőképpen oszlottak meg:

5% a válaszadók közül mérlegeli a Magyarországra való kivándorlást, további 12% fontolgatjaaz EU egy másik országába való kivándorlást, 2% mérlegeli az Ukrajna egy másik régiójába való költözést, 81% pedig azt tervezi, hogy továbbra is Kárpátalján marad.

Mint Dmitro Afanaszjev, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszékének megbízott vezetője kifejtette, ez egyértelműen bizonyítja, hogy az EU-ba való belépés nem fog jelentős kivándorlást okozni az országból. A kutató elmondta, hogy a vízummentességnek és a menekültek befogadási programoknak köszönhetően azoknak, akik el akartak vándorolni Ukrajnából, a túlnyomó többsége már régen meg is tette ezt. Ezenkívül a számok azt mutatják, hogy a magyar kisebbség tagjai számára az emigráció szempontjából vonzóbbak más EU-országok (általában Németország, Hollandia, Skandinávia), ahol magasabbak a fizetések.

Egyébként a magyar közösségben az emigrálni vágyók aránya megegyezik az egész Ukrajnára vonatkozó, országos felmérésekben rögzített mutatóval. Ezért nem tisztázott, mire alapozzák azt a feltételezést, hogy Ukrajna EU-csatlakozása migrációs hullámot fog kiváltani Magyarország felé. És különben is – a jelenlegi becslések szerint a 150 ezer kárpátaljai magyar közül, akik még 10 évvel ezelőtt itt éltek, most már csak 80 ezer maradt – összegezte Dmitro Afanaszjev:

«A magyar közösség körében az EU-tagság iránti általános támogatásnak világos magyarázata van. Az EU-tagság ugyanis automatikusan magával vonja az Európai Unió tagállamaiban jelenleg érvényben lévő, a nemzeti kisebbségek működésére vonatkozó összes normát. A közösségben már régóta él az a vélemény, hogy Ukrajna EU-ba való belépése a legegyszerűbb módja annak, hogy megoldódjanak az ukrajnai magyarok számára érzékeny kérdésekkel kapcsolatos valamennyi ellentmondásos helyzetek.»

A szociológiai kutatást a Szmartpol ügynökség végezte 2025. június 4. és 9. között a magyar közösség által lakott területeken, Kárpátalján. A felmérést magyar nyelven, „face to face” módszerrel végezték. A felmérésben 406 válaszadó vett részt, akik mind a tömörül lakott, mind a vegyesen lakott településeken élnek a magyar közösségben. A lehetséges hibahatár 4,9 %.